Új, nehezen modellezhető kockázati tényezők jelentek meg a globális agrárszektorban, mint például a klímatudatosság felerősödése, a fogyasztói szokások gyors változása, vagy az amerikai-kínai kereskedelmi háború. Magyarországon, ahol a hazai GDP 3,4 százalékát adja a mezőgazdaság, az Európából és Kínából begyűrűző hatásokon túl a munkaerőhiány, az erősödő inflációs nyomás és árfolyamhatás, a generációváltással járó problémakör, az egyre gyakrabban megjelenő állatbetegségek, illetve a 2021-től kezdődő új uniós támogatási ciklus a legfajsúlyosabb kérdések. Emiatt az agrárszektor szereplőinek a pusztán növekedés helyett az eredményjavításra és hatékonyságnövelésre is érdemes fókuszálniuk. Globálisan a jövedelmezőség csökkenését, Magyarországon viszont – az elmúlt évek emelkedése után - a még mindig világátlag alatti jövedelmezőség stagnálását várja 2020-ban az Euler Hermes.
A világ élelmiszeripara az ázsiai piacok által dominált növekvő lélekszám és emelkedő jólét miatt látszólag prosperál, de 2017 óta évente átlagosan a szektor 30 nagyvállalata lett fizetésképtelen, és a bajba jutott cégek ilymódon kieső árbevétele a 2018-as 6,4 milliárd dollárról 2019-re 20 milliárd dollárra emelkedett – állapítja meg a szektorról készült elemzésében az Euler Hermes, a magyarországi piacvezető hitelbiztosító. A jelenség nem hagyta érintetlenül térségünket sem, hiszen a világ évi 30 nagyvállalati csődjéből két éve 7, tavaly pedig 9 következett be Közép-Kelet Európában.
Magyarországon ugyan az agrár szektor jellemzően a válságálló ágazatok közé tartozik, ám a hagyományos kockázatértékelési mintákon túl egyre több a nehezen kalkulálható hatás – állítja Bujdosó Tünde, az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója, aki szerint ez a bizonytalanságot növeli, ami a fizetésképtelenségek számának alakulására is hatással lehet. A szakértő emlékeztetett: az elmúlt években fizetésképtelenségi eljárások elsősorban a húsiparban, feldolgozóiparban és élelmiszeriparban fordultak elő. Az agrár ágazat fizetésképtelenségeinek száma összhangban van az országos trenddel, ahol évről évre a fizetésképtelenségi eljárások számának csökkenését tapasztalhattuk. Azonban míg ez a csökkenés 2018-ban 18 százalék volt, addig 2019-ben már csak 10 százalék, és 2020-ra pedig 5 százalékos csökkenéssel számol Bujdosó Tünde.
Az Euler Hermes globális agrár szektor elemzése szerint a növekvő fizetésképtelenségi kockázatot befolyásoló egyéb tényezők 5 fő kategóriába sorolhatók:
1. A lakossági fogyasztás változása. Főleg a fejlett országokban egyre egészségesebb termékeket akarunk vásárolni, ami növeli a termelők költségeit, de nem feltétlenül érvényesíthető a termékárakban. Nemcsak a fejlett országok problémája, hogy emelkedik az egyedülálló, vagy kétfős háztartások száma, és ehhez kell igazítani a kiszerelések méretét, ami ugyancsak növeli a költségeket, mert több csomagolóanyagot kíván. Ezzel párhuzamosan egyre kevesebben vásárolnak a nagy áruházláncokban, és inkább a helyi, kisebb üzeleteket, vagy a kistermelők áruit részesítik előnyben. Ez a jelenség magyarázza például a Carefour és más áruházláncok problémáit Franciaországban, de az említett trend már Németországban is érzékelhető.
2. Klímatudatosság erősödése. A nemzetközi Euler Hermes elemzés azt is taglalja, hogy a fogyasztói elvárásokat egyre jobban áthatja a klímatudatosság. Többek között emiatt is mind többen keresik a lokális termékeket, pedig a szállítás az élelmiszeripar globális CO2 kibocsátásának csak mintegy 10 százalékát okozza: 2019-ben a növénytermesztés 288, az állattartás 284 millió tonna CO2 kibocsátásért volt felelős, míg a szektor üzemanyag igénye „csak” 30 millió tonna. Bujdosó Tünde szerint kibocsátás szempontjából a „honnan származik” kérdésnél sokkal fontosabb a „mit eszünk, és azt hogyan állítják elő” kérdés, és emiatt a fogyasztói nyomás miatt sok gyártó a jövőben beruházásokra kényszerülhet.
