Covid-19: A vállalati fizetésképtelenség figyelmeztető jeleinek azonosítása

A hatalmas, államilag finanszírozott likviditás globális piacra kerülésének köszönhetően, az utóbbi időben sok vállalatnak nem kellett annyit foglalkoznia a késedelmes kifizetésekkel és a fizetésképtelenséggel, mint a válság előtt. De ahogy a ’A fizetésképtelenség kockázata’c. cikkünk rámutat: a Covid-19 dominóhatás alapelvének megismerésével azzal is tisztában kell lenni a gazdasági szereplőknek, hogy ez nem tart sokáig.

A kormányok várhatóan idén kezdik meg az állami támogatás fokozatos visszaszorítását, a vállalat-, és pénzügyi vezetők előtt álló kihívás az, hogy hogyan vegyék észre a magas kockázatú ügyfeleket és beszállítókat, megvédve vállalatukat a fizetésképtelenségtől.

Az ügyfelek fizetésképtelenségével kapcsolatos kockázatok egyértelműek: megfelelő védelem nélkül nem csak potenciálisan megsemmisítő pénzügyi veszteséggel szembesül a vállalkozás, amennyiben késleltetett fizetési feltételekkel értékesít, de ott van az esély az elhúzódó (és költséges) bírósági eljárásokra is. Vannak olyan tényezők is, amelyek nem tartoznak közvetlenül a beszállítói fizetésképtelenséghez kapcsolódó kockázatok közé, de negatívan befolyásolhatják a vállalkozás gazdasági kondícióit, mint például: nem megfizetett előleg, kifizetések, amelyek a gyártási folyamatot, vagy szolgáltatásnyújtást késleltetik vagy akadályozzák.

A fizetésképtelenségi kockázatok azonosítása az ellátási láncban kritikus fontosságú, de pontosan hogyan néznek ki a magas kockázatú, Covid-érzékeny ügyfelek és beszállító cégek, és könnyen észrevehetőek-e?

Marine Bochot, az Allianz Trade Hitelbiztosítási Osztályának vezetője szerint a Covid-érzékeny ügyfelek azonosítása összetett lehet, mivel gyakran olyan tényezőket foglal magában, amelyek együttesen növelik az üzleti fizetésképtelenség kockázatát..

Marine kifejti, hogy az egyik legfontosabb tényező, amely növeli a fizetésképtelenség dominóhatás kockázatát az az ágazat, amelyben az ügyfél tevékenykedik. "Például a vendéglátóiparban, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, a légi iparban és az autóiparban a vállalkozások most nagyobb kockázatot jelentenek a fizetésképtelenségre" – mondja. "Ez azért van, mert a határokat lezárták, a forgalom minimális volt, a mobilitást leállították, az emberek nem tudtak találkozni vagy mozogni, vagy nem tudtak fogyasztani, vagy másképp fogyasztanak - például online."

„Valójában, a Covid-válság számos olyan ágazat vállalkozását sújtotta először, amelyek az áruk és szolgáltatások fizikai cseréjére (szállítmányozás) és társadalmi interakcióira támaszkodnak. Így intenzívebben tapasztalták meg működési modelljeik és költségszerkezetük gyors átalakításának szükségességét. Azok a vállalatok, amelyek nem rendelkeznek megfelelő rugalmassággal, jobban ki vannak téve az üzleti fizetésképtelenségnek és az ellátási lánc potenciális dominóhatásának.”

Erre kiváló példa a légi-szállítmányozással foglalkozó repülőgépipar. A világjárvány alatt sokkal jobban teljesítettek azok a légitársaságok, amelyek agilisan és rugalmasan alakították át tevékenységüket, és képesek voltak áthelyezték a súlypontot az utasforgalomról az áruszállítási tevékenységre.

A Vaccine Economics című  legutóbbi jelentésünk felhívja a figyelmet az ágazatok sebezhetőségére, mint létfontosságú problémára. Rámutat arra, hogy a vállalkozások fizetésképtelenségi dominóhatása 2021. második félévében kezd befolyással lenni a vállalatokra, és hogy az ágazatok többsége 2022 elejéig nem nyeri vissza a válság előtti forgalom- és jövedelmezőségi szintjét. Eközben a légi közlekedés (berendezések és szolgáltatások) és a nem élelmiszer-kiskereskedelem egyértelműen szélsőséges helyzetet mutatnak fel, aligha várható, hogy 2023 előtt helyreállnak, ami az ezen ágazatok vállalatait kiszolgáltatottabbá teszi a dominóhatásnak, ezzel együtt az ilyen típusú vállalatok ügyfeleit is. A vállalat sebezhetőségét növelő egyéb tényezők közé tartozik a határon túli kereskedelemre való nagymértékű támaszkodás és a digitális átalakulásba történő beruházás.

A jelentősen meggyengült mérlegeredménnyel, és rossz cash flow-val rendelkező vállalkozások egyértelmű veszélyforrásnak számítanak a pénzügyi vezetők, valamint hitelezők számára. Ebbe a kockázati kategóriába tartoznak azon ellátási láncban lévő ügyfelek, akik már most is magas adóssággal küzdenek, vagy azok, akik magas kamatköltségekkel és magas fix költségszerkezettel küzdenek. Ide tartoznak a szűk árréssel működő vállalkozások és a pénzügyi kötelezettségeik teljesítésében nehézségekkel küzdő vállalkozások is.

Marine azt mondja: "Azok a vállalatok leginkább veszélyeztetettek ebben a csoportban, amelyek nem voltak képesek a lehető lerövidebb időtartam alatt biztosítani működésük számára a kedvező feltételű, államilag garantált hiteleket. Az állami támogatás nélküli sérülékeny vállalatok általában olyan hitelintézeti szakemberekkel találkoznak, akik nem mernek hitelt nyújtani közepes hitelprofil-kockázatokra. Ez még nehezebb helyzetbe hozza őket."

Mikor nagyítóval kell keresni a pénzügyi nehézségek és a fizetésképtelenség figyelmeztető jeleit az ügyfelek között, a következő kérdéseket kell feltenni vállalatokkal kapcsolatban, amelyekkel üzleti kapcsolatban van. Ezek a pontok egyfajta ’csúszó’ skálát alkotnak, egy súlyosabb helyzetben a kérdésekre adott válaszok határozottan rámutatnak a növekvő kockázati tényezőkre.

• Ügyfele a számláit egyre hosszabb időtartam alatt egyenlíti ki?
• Kezdeményezte a szerződéses feltételek újratárgyalását?
• Egyfajta tendenciát lehet felfedezni a késedelmes szállítások, vagy vitás kérdések terén?
• A finanszírozók nem hajlandóak támogatni ügyfele új beruházásait?
• Ügyfele próbál alternatív finanszírozási forrásokat keresni?
• Részvényeik roszoul teljesítenek? Shortolják részvényeiket?
• A CDS (Credit Default Swap/Országkockázati mutató) mutatói emelkednek?
• Az utóbbi időben jellemzően elveszítette főbb ügyfelét vagy beszállítóját?
• Tapasztalt egyfajta negatív sajtóvisszhangot róla?
• Tapasztalható-e a vállalkozás vezető tisztségviselőinek nagyobb, váratlan fluktuációja?
• Jellemző-e a bérek-, és járulékok kifizetésének akadozása?
• Megbíztak-e szakembert a vállalati szerkezet átalakításával?

Marine fenntartja, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben a 360-fokos átláthatóság és a kockázattudatosság a legfontosabb. Azt mondja: “A helyzet összetett, ezért teljeskörű rálátással kell rendelkezni arról, hogy mi történik Ön vállalkozása, valamint az ügyfelei körül. Ez azt jelenti, hogy folyamatos figyelemmel kell követni az összes olyan tényezőt, amely vállalati fizetésképtelenséghez vezethet, és beépíteni azokat a kereskedelmi kapcsolatkezelési stratégiába.”

Ilyen mélységű betekintést elérni nem könnyű feladat, legfőképen a sérülékeny szerkezetű kis,-és középvállalkozások  számára, akik erőforrásaikat a nehéz gazdasági időkben a végső határukig feszítik. Éppen emiatt, mivel a vállalati fizetésképtelenségi domino 2021 második felére várható, alapvető fontosságú, hogy minden vállalat teljes mértékben tisztában legyen azzal a gazdasági környezettel, amelyben tevékenykedik.

Marine arra a következtetésre jut: “Ha van kereskedelmi hitelbiztosítása, maradjon továbbra is szoros kapcsolatban a biztosítójával. Ezek a cégek többek, mint információszolgáltatók, ők Önökkel együtt ők is jelentős kockázatot vállalnak, így érdekük, hogy a lehető legmélyeb szintjén megértsék ügyfeleik problémáit annak érdekében, hogy ügyfeleik kockázat kezeléséhez a leghatékonyabban tudjanak hozzájárulni, ezáltal elősegítve az ellátási láncban bekövetkező fennakadásokat, valamint a tartozások mihamarabbi behajtását. Amennyiben nem rendelkezik kereskedelmi hitelbiztosítással, mindenképpen azt javasoljuk, mihamarabb tegye meg a megfelelő lépésekt egy ilyen típusú szerződés megkötésére. Amennyiben mégsem kíván kereskedelmi hitelbiztosítást kötni, legalább vegye igénybe a kockázati besorolással kapcsolatos szolgáltatásokat, így információt szerezhetnek nem teljesítő ügyfelekről.”

A kereskedelmi hitelbiztosítás nem szimplán díjak, és számlák kiegyenlítéséről szól.

Az iparág egyre inkább a prediktív megelőzésre öszpontosít. Más szóval, egy hatékony kereskedelmi hitelbiztosító megtesz minden tőle telhetőt, hogy azonosítsa a magas kockázatú kereskedelmi partnereket, és megszakítsa a potenciális fizetésképtelenség láncát, mielőtt még az elkezdődne. Például, a kockázat elemzéseink a saját információszerzési, elemzési hálózatunk adatain alapulnak, mely a globális GDP 92 százalékát képviselő vállalati fizetőképesség napi változásait elemzi.

Amikor a vállalatok a globális ellátási láncban a fizetésképtelenség láncreakciójával szembesülnek,  az általunk biztosított analitikus adatok továbbra is biztosítják a kereskedelembe vetett bizalmat, függetlenül attól, hogy mi történik.

A Covid-19 Fizetésképtelenség dominóhatás c. sorozatunk harmadik cikke azokra a proaktív lépésekre összpontosít, amelyekekkel a vállalkozásoknak meg kell védeniük magukat az ellátólánc kockázatával szemben. Ez magában foglalja a legjobb stratégiákat, hogyan kockázatmentesítse a mindennapi üzleti működését, üzleti kapcsolatait, amely által vállakozása egy magasabb szintű kockázattudatosságot ér el.