Fizetésképtelenségi kockázat: A Covid-19 dominóhatás megértése

Az olyan Covid-érzékeny ágazatok, mint a vendéglátás, a nem élelmiszer-kiskereskedelem és a közlekedés (különösen a légi közlekedés és az autóipar) várhatóan viselik majd az ügyfelek fizetésképtelenségének terhét. Ez globális fizetésképtelenséghez vezethet, amely 2021-ben +25 százalékkal nőhet a Covid-19 hatásairól szóló legutóbbi tanulmányunk, a "Vaccine Economics" szerint. De mi is pontosan a dominóhatás, és miért jelent ilyen fenyegetést a vállalati fizetésképtelenségi kockázat szempontjából?

Lényegében a fizetésképtelenségi dominóhatás olyan láncreakció, amely akkor kezdődik, amikor egy fizetésképtelen vállalat nem képes teljesíteni a kereskedelmi partnereivel szembeni kötelezettségeit. Legegyszerűbb formája, amikor egy vállalat nem tudja kiegyenlíteni a kifizetéseket az ügyfelekkel és a beszállítókkal, így kifizetetlen számlákat halmoz fel a szállító felé.

Maxime Lemerle, az Allianz Trade ágazati és fizetésképtelenségi kutatásért felelős vezetője kifejti, hogy az ilyen fizetésképtelenségek aláássák az ellátási lánc szélesebb körű likviditását, ami valószínűbbé teszi a dominóhatást. Azt mondja: "Ez a kötelezettség teljesítésének képtelensége a kereskedelmi hálózatokon keresztül, a vállalatok, ágazatok és országok közötti kapcsolatok mentén, végső soron más fizetési mulasztásokhoz és fizetésképtelenséghez vezet."

Tehát a Covid-19 fertőzéshullámok újjáéledésével, és a friss lezárások bevezetésével miért nem láttuk már a vállalati fizetésképtelenségi dominóhatás egyértelmű jeleit? A válasz egyszerű Marine Bochot, az Allianz Trade Credit Underwriting csoport vezetője szerint, hogy "ellentétben minden korábbi válsággal hatalmas mennyiségű állami támogatás jutott a piacra a fejlett és a fejlődő gazdaságok számára, ami megakadályozza a vállalkozások likviditási válságát."

A fizetésképtelenségek hullámát megakadályozva az állami támogatások elnyelték a Covid-19 sokkot, lehetővé téve sok vállalat számára a fizetésképtelenség elkerülését – legalábbis egyelőre.

Maxime azt mondja: “Teljesen egyértelmű, hogy a kormányzati oldalról érkező jelentős pénzügyi támogatások blokkolták számos vállalat válsághelyzetének kialakulását,  és 2020-ban világszerte az üzleti fizetésképtelenségek számának egy eddig példátlan és mesterséges csökkenéshez vezetett. Az állami támogatás fokozatos megszűnése még mindig a világjárvány bizonytalan kimenetelén múlik. Mégis, bár fokozatosan és rendezett ütemben, ez a fizetésképtelenségi eljárások átlagos arányához való visszatérést fogja eredményezni két alapvető tendenciát felmutatva: olyan vállalatok, amelyek már nem voltak életképesek a válság előtt, de átmeneti intézkedésekkel a felszínen tartották őket, és azok a  vállalatok, amelyeket a válság meggyengített a túlzott eladósodottság vagy a tőkehiány miatt újra szembesülnek  korábbi problémáikkal.”

Normál körülmények között, számos tényező befolyásolja a fizetésképtelenségi dominóhatás által elért ellátási lánc kockázatának súlyosságát, mélységét és szintjét. Például, míg van piaci likviditás és hitelhez való hozzáférés, a hatás kevésbé lehet előre megjósolgató.

Ez attól is függ, hogy mely vállalatok és ágazatok támaszkodnak nagymértékben a támogatást nyújtó gazdasági szervezetekre, mielőtt csődbe mennek. Amennyiben ez a faktor jelentős mértékben meghatározó tényező, ez magával vonja a fizetésképtelenségi kockázat magas szintjét, egyben drámai kimenetelű gazdasági kockázatot okozhat.

A ‘meglepő fordulat’ egy másik kulcsfontosságú tényező. Ha előre látható, hogy egy gazdasági szereplő nehézségekbe fog ütközni, csökkenthetjük, vagy akár megelőzhetjük a veszteségeket mielőtt megtörténnének. Másrészt, ha az események gyorsan vagy nagyon nagy léptékben mennek végbe, hosszú ellátási lánc vagy hosszú fizetési feltételek mellett, az egész láncban a vállalati fizetésképtelenségi dominóhatás potenciálisan fokozódik.

A Carillion, brit építőipari vállalatot övező fizetésképtelenségi válság talán nem volt köthető 

Amikor a Carillion vállalat 2018 januárjában csődbe ment, csaknem 7 milliárd fontnyi kötelezettséget hagyva hátra, az Egyesült Királyság Hivatalos Felszámolóbiztosa az ország "eddigi legnagyobb kereskedelmi felszámolásának" írta le.

Néhány hónappal később, 2018 októberében, Moore Stephens könyvelő jelentése szerint 20 százalékkal nőtt az Egyesült Királyság azon építőipari cégeinek száma, amelyek fizetésképtelenné váltak a Carillion felszámolása után.

Bár az állami beavatkozás 2020-ban késleltette az ehhez hasonló, Covid-19 által kiváltott fizetésképtelenségi dominóhatást, még mindig láthattunk elszigetelt példákat a lezárás okozta nagyméretű fizetésképtelenségre.

Ilyen például az Avianca, Latin-Amerika egyik legnagyobb légitársasága, amely 2020 májusában fizetésképtelenséget jelentett be. Míg a kolumbiai légitársaság beszállítói kifizetetlen számlákkal maradtak, a fizetésképtelenség pusztító, átfogó hatást gyakorolt az utazási hálózatok alapjat alkotó vállalatokra, ezzel kiskereskedők és szolgáltatók csődbe jutását okozva.

Egy másik példa a CBL Ingatlankezelő Vállalat, egy nagy ameriaki bevásárlóközpont tulajdonosa, amely 2020 novemberében kért a Csődről szóló Törvény 11. Fejezetére hivatkozva csődvédelmet. Ezt azért lépte meg, hogy 1,5 milliárd dollárt mértékű kintlévőséget tisztázzon a könyvelésből, amely kulcsfontosságú bérlői fizetésképtelensége következtében jött létre.

A nem élelmiszer-kiskereskedelmi szektort a világjárvány alapjaiban rengette meg, különös tekintetettel a divat-, és ruházati szegmensre gyakorolt hatásait nézve.

A kijárási tilalom a nagykereskedőket fizetésképtelenségbe taszította, közéjük tartozik az Arcadia Vállalatcsoportot, amely jelentős portfólióját birtokolja a brit ruházati üzleteknek, beleértve a Topshop/Topman, Burton, Dorothy Perkins és Evans üzleteket. Az Arcadia Csoport bukása vezetett az Egyesült Királyság olyan áruházai osztályainak megszűnéséhez, mint a Debenhams, akár csak az Edinburgh Wollen Mill. Ezek a fizetésképtelenségek kétségtelenül töréseket okoztak az említett prominens vállalatok ellátóláncaiban.

Fontos emlékezni arra, hogy a fizetésképtelenségi eljárások megállítása, fizetési moratóriumok jóváhagyására vonatkozó jogszabályok 2020 első negyedévében több országban, például Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Japánban, Indiában, Szingapúrban vagy Ausztráliában jelentősen megkönnyítették a küszködő vállalkozások – az úgynevezett zombivállalatok – számára a kereskedelem folytatását annak ellenére, hogy technikailag fizetésképtelenek lettek. Még ha ezek a támogatási mechanizmusok nagyon rövid távon indokoltak is, minél hosszabb ideig akadályozzák a csőd természetes folyamatát, annál nagyobb mértékben okozzák  a gazdaságpiaci verseny torzulását, illetve gazdaságnak okozott károk növekedését középtávon.

A globális piacok példátlan likviditásának köszönhetően a vannak olyan vállalkozások most egyedülálló helyzetben vannak. Az ún. C-suite vállalatoknak (világ vezető gazdasági vállalkozási) ugyanis nagyszerű lehetőségük van arra, hogy előre jelezzék és csökkentsék ellátóláncuk kockázatát az állami támogatás visszavonása előtt, ami még mindig a világjárvány okozta bizonytalanságtól függ.

Erre nagyon sok válaltnak nem nyílik lehetősége házon belül. Éppen ezekben az esetekben a legmegalapozottabb a kereskedelmi hitelbiztosítás igénybe vétele, amely jelentős védelmet biztosít az ügyfelek, valamint beszállítók fizetésképtelenségi kockázatait tekintve, ezáltal biztosítva egy sokkal kiegyensúlyozottabb gazdasági működés fenntartását.

A kereskedelmi hitelbiztosítás kártalanítja a vállalatot késedelmes vagy kifizetetlen számlák esetén, de ami még fontosabb, segít elkerülni a kintlévőségek által okozta kockázatot. Az olyan kereskedelmi hitelbiztosítók, mint az Allianz Trade, jelentős időt és erőforrásokat fektetnek be a globális kereskedelmi hitelvilág alapos feltérképezésébe, a vállalkozások kockázati szintjének besorolásába, és ügyfeleiket tanáccsal látják el annak érdekében, hogy a legbiztonságosanbb üzleti működésüket biztosítják.

A kereskedelmi hitelbiztosítás előnyei a következők lehetnek:

• Jobb ügyfélkapcsolatok kialakítása a pénzügyi garanciáknak és a megnövekedett bizalomnak köszönhetően
• Versenyképesebb kereskedési feltételek a biztonságosabb fizetésnek köszönhetően
• Hatékony és eredményes adósságbehajtás világszerte, amely mellett a legnaygobb nyugalommal hajthatja álomra fejét, tudva, hogy a kockázatok biztosítottak, és a kifizetések garantáltak.
• Javuló fizetési fegyelem, mert az ügyfelek átlagosan öt nappal gyorsabban fizetnek, ha tudják, hogy hitelbiztosítása van, ami javítja a likviditását.

Marine Bochot azt mondja: "A jelenlegi gazdasági környezetben, egy jól működő kereskedelmi hitelbiztosító mindent megtesz, hogy megértse az ügyfél ellátóláncának kockázati szintjét. Gyakran mondják, hogy a "ismerd meg az ügyfeledet" alapvető üzleti mantra, és ez 2021-ben is igaz marad. Minél részletesebb a rálátása az ügyfelei kereskedelmi és fizetési képességére, annál tisztábban látjuk a potenciális dominóhatás előjeleit."

A háromrészes Covid-19 Fizetésképtelenség Dominóhatásai sorozatunk második cikkében megvizsgáljuk, hogyan lehet azonosítani a vállalati fizetésképtelenségi kockázatot, míg utolsó cikkünk hasznos információkkal rendelkezik az ellátási lánc védelméről, hogy rugalmas maradjon a fizetésképtelenségi dominóhatással szemben. Ez magában foglalja a digitálisan átalakított mechanizmusokon keresztül megvalósuló üzleti együttműködéseket, a beszállítói szerződések fizetésképtelenségi védelmének biztosítását, valamint mind az ügyfelek, mind a szállítói kosarak teljes körű diverzifikálását.